Nem vagyunk egyformák. A szervezetünk szükségletei eltérőek. Van akinek a szénhidrátban gazdag, van akinek a zsírban és fehérjében gazdag táplálkozás a jó. Van aki kevesebbszer eszik, de akkor többet, és van aki többször eszik keveset és így érzi jól magát.
- egyensúlyban van a szervezetünk
- jó egészséget
- magasabb energiaszintet
- jó teljesítőképességet
- és ideális súlyt
- nagyobb hajlam a betegségek kialakulására
- csökken a vitalitás
- kevesebb az energia
- alacsonyabb a teljesítőképesség
- súlygyarapodás vagy túl alacsony súly
Segítségért általában olyankor fordul valaki, amikor kibillen az egyensúlyból és nem találja a megoldást, vagy amire rátalál nem hoz tartós eredményt. Néhányan pedig azért kérnek segítséget, mert egészségtudatos életmódot folytatnak és szeretnék megőrizni jó formájukat, egészségüket.
A kérdőívek és tesztek segítségével meghatározom az anyagcseretípusodat, amely magában foglalja a táplálkozási és hormontípust is.
- jótékony élelmiszerek, ezek fogyasztása elősegíti az egyensúlyt
- semleges élelmiszerek, ezek nem befolyásolják az anyagcsere egyensúlyt,
- ritkán fogyasztandó élelmiszerek, ezekből heti 1-2 alkalommal kisebb mennyiséget ajánlott fogyasztani
- kerülendő élelmiszerek, ezek vagy nem passzolnak a típushoz, vagy mindenképp egészségtelenek
Az élelmiszereket abból a szempontból is csoportosítjuk, hogy milyen tápanyagban gazdagok. Figyelni kell arra, hogy a különböző anyagcseretípusoknak eltérő a makrotápanyag szükséglete egy étkezésen belül.
Fehérjében gazdag: húsok, halak, tojás, tejtermékek, fehérje készítmények
Zsírban gazdag: zsírok, olajok,vaj, magvak, egyes gyümölcsök
Szénhidrátban gazdag: gyümölcsök, gabonák, zöldségek
MI ÁLL MINDENNEK A HÁTTERÉBEN?
Az emberiség a történelme során különböző klíma zónákban telepedett le. Abban az időben még sem a földművelés, sem az állattartás nem alakult ki, így abból kellett megélni, amit az adott helyen találtak.
Az őseinknek ezekhez a különböző feltételekhez alkalmazkodtak már nagyon régen.
A táplálkozás az egyik legfontosabb hatás a szervezetünkre, és a különböző helyeken eltérő a természetes kínálat, így a hatás is más, amihez alkalmazkodni szükséges.
Az alábbiakban két szélsőséges példa olvasható.
Réges-régen egy csoport Dél-Indiába vándorolt. Itt bőséges volt a kínálat gyümölcsből, gyökerekből és zöldségekből. Könnyebb volt ezekből jóllakni, mint a kétes kimenetelű vadászatba belemenni. Mindennek az lett a következménye, hogy szénhidrátban rendkívül gazdag és fehérjében szegény volt a táplálkozásuk. Az így megváltozott táplálkozáshoz kellett alkalmazkodni a szervezetünknek, különben kihalt volna a népesség.
A másik példa az eszkimók esete. Ők a mai Kanadában telepedtek le annak idején. Itt teljesen más a klíma, mint Dél-Indiában. Szénhidrátban gazdag élelmiszer, mint zöldség és gyümölcs jóformán nincsen. Ezen a területen a zsírban és fehérjében- gazdag élelmiszerek találhatók meg, így például halat, fókát tudtak enni a fennmaradásuk érdekében. Ebben az esetben is az embereknek egyoldalú táplálkozáshoz kellett alkalmazkodni a túlélés érdekében.
A két példában az a közös, hogy akik nem alkalmazkodtak, azok megbetegedtek és kiszelektálódtak. Akik pedig tudtak alkalmazkodni a feltételekhez, azok túléltek és az utódaiknak már ezt a megváltozott genetikai kódot adták tovább. Az emberi szervezet alkalmazkodott a környezetéhez, megváltoztak az anyagcsere folyamatok és kialakultak a táplálkozási típusok.
A táplálkozási típusnak megfelelően alakul az egyes emberek enterom összetétele is.
A szénhidrát típusú emberekben azok a bélbaktérium törzsek szaporodtak el, amelyek a szénhidrátok lebontásában vesznek részt leginkább, míg a fehérje típusba tartozó emberekben a fehérjék és zsírok lebontásában hatékony bélbaktériumok találhatók nagyobb mennyiségben.
Ha valaki az anyagcseretípusának megfelelően táplálkozik, akkor azokat a baktérium törzseket táplálja, melyek kölcsönös együttélésben vannak az eredeti kolóniájával. Ez pedig pozitívan hat az anyagcseréjére és ezáltal az egész szervezetére.
Imola
Forrás: BodyWakes