A stresszről

Miért kell foglalkozni a stresszel?

A stressz jelen van az életünkben, nem tudjuk elkerülni. Az egyéni tűrőképességünkön múlik, hogy mit és mennyire élünk meg stresszként. Ami biztos, hogy a krónikus, hosszan tartó stressz negatívan hat az egészségi állapotunkra , ezért foglalkozni kell vele. A krónikus betegségek hátterében felfedezhető a stressz formája. Ezek a stressz források sokszor rejtettek, gyakran nem is vagyunk tisztában vele, és csak egy alapos oknyomozás során lehet feltárni őket. Sokszor már annyira fogadsz hozzászoktunk, hogy ezt el kell normális állapotnak, nem is tudatosodik, hogy mérgezi az életünket. Ezért fontos a rejtett stressz források feltárása és tudatosítása.

Mi a stressz? 

Válaszreakció , melyet az ingerekre ad a szervezetünk, és ez kimozdítja az egyensúlyi állapotából és hozzá idomulásra kényszeríti.

Selye János (1907-1982) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus vezette be a stressz fogalmát a biológiában. Nevéhez fűződik a stressz-szindróma vagy más néven generális adaptációs szindróma (GAS).

Az emberi szervezet által adott válaszoknak három szakaszát különböztetjük meg:

  1. Alarm reakció. „Harc vagy menekülés” szakaszának nevezzük, ekkor a teszt felkészülés az alkalmazkodásra.
  2. Aktív ellenállás. A test alkalmazkodik az ingerhez és kialakulhat a szükséges ellenállás. Az alarm reakció tünetei látszólag megszűnhetnek.
  3. Kimerülés. Ha ugyanazon stressz hosszú ideig fennáll, akkor a szervezet energia tartalékai idővel kimerülhetnek, és ez az ellenálló képesség csökkenését fokozza.

A stressz az ember fejlődésének alapvető feltétele, mind fizikai mind pszichológiai vonatkozásban. Mondhatjuk, hogy az élet sója! A gond a tartós, krónikusan fennálló stresszel van, mely egészségkárosodáshoz vezet, hiszen kimeríti a szervezet energia tartalékait.

Számos csoportosítás létezik a stressz fajtáinak, a fenti gondolatmenetet követve most a hirtelen vagy akut stressz és a tartós vagy krónikus stressz jellemzőit nézzük. 

A hirtelen stressz egy egyszeri alkalommal bekövetkező hatás, amely azonnali válaszreakciót okoz. Az akut stressznek jellemzői:

  • ijedtség, rémület
  • szomorúság, izgatottság
  • étvágytalanság
  • immunrendszer gátlása
  • fokozott anyagcsere
  • a szervezet felkészül a támadj vagy menekülj helyzetre

A tartós stressz egy hosszan fennálló hatás, egy állandó félelmi állapot, egy állandó riadókészültség. Ez az energiatartalékok lemerüléséhez vezet. Jellemzői a krónikus stressznek:

  • rossz közérzet
  • szorongás, pánikrohamok
  • ingerlékenység, depresszió
  • soványság, de akár elhízás is lehet
  • az ellenálló képesség csökken
  • fizikai tünet lehet a hajhullás, menstruáció elmaradása

A stressz kiváltó okainak egyik csoportosítása szerint megkülönböztetünk fizikai, lelki és mentális stressz forrásokat. Nézzünk példákat.

Fizikai stressz:

  • helytelen táplálkozás
  • nem megfelelő bélműködés
  • ételintoleranciák, allergének
  • minőségi vagy mennyiségi éhezés
  • szélsőséges fogyókúrák
  • túlzott sport
  • kevés vagy rossz alvás
  • baktériumok, vírusok, gombák, paraziták
  • környezeti mérgek, veszély
  • dehidratáció
  • fénysugárzás
  • fizikai trauma, sérülés

Lelki stressz:

  • önmagunkkal való nem megfelelő kapcsolat
  • önértékelési zavar
  • társadalmi elvárásoknak, címkéknek való megfelelés
  • magány, kapcsolatok hiánya
  • kapcsolati problémák
  • céltalanság következtében kialakuló rossz érzések
  • ha olyan munkát végzünk, amit utálunk és nem tudunk kitörni belőle
  • anyagi problémák okozta negatív érzelmek
  • nem tudunk lelkileg feltöltődni


Mentális stressz:

  • információáradat
  • azonnali reagálási kényszer
  • állandó készenlét
  • túl gyors tempó már a gyermekek életében is
  • rossz időgazdálkodás
  • túl sok tennivaló
  • túl sok szerepben kell helytállni
  • esetleg beteg személy ápolása
  • gyereknevelés nehézségei
  • a képességeinkhez, kapacitásunkhoz túl nagy kihívások


Imola

 Forrás: BodyWakes

Délutáni szundikálás