Antitápanyagok 1: finomított szénhidrátok és mesterséges édesítők

Nem vagyunk egyformák. Az, hogy mikor, mennyit és milyen tápanyag összetételben jó ha fogyasztunk eltérő.

Abban viszont mindannyian megegyezünk, hogy egészségünk érdekében az antitápanyagokat kerülni szükséges.

Az antitápanyagoknak a hatása például, hogy irritálják a beleket, gyulladáskeltőek, autoimmun betegségeket okozhatnak.

Az antitápanyagok olyan élelmiszerek,amelyek rendszeres fogyasztása toxikusan (mérgezően) hat a szervezetünkre, felborítják a belsőegyensúlyunkat.

Nézzük a felsorolást:
  • Finomított szénhidrátok (cukor,fehér liszt, fehér rizs)
  • Mesterséges édesítők (pl. aszpartám,szukralóz, ciklamát, aceszulfám, szacharin)
  • Glutén tartalmú gabonák
  • Állati eredetű tej és tejtermékek
  • Egyes hüvelyesek
  • Szója
  • Magas fitinsav tartalmú élelmiszerek
  • Koffein származékok
  • Finomított só
  • Tartósítószerek, adalékanyagok

Ebben és a következő írásokban sorra veszem ezeket a tápanyagokat.

Kezdjük a finomított szénhidrátokkal…

Finomított szénhidrátok

  • a finomított cukor ( a barna cukor is, csak a melasztól más színű )
  • finomított fehér liszt
  • fehér rizs

Ezek a szénhidrát források már feldolgozott állapotban kerülnek a tányérunkra, a természetben így nem találhatóak meg.

A szénhidrátok glükózzá bomlanak a szervezetünkben, nagy szükség is van rá, azonban kérdés, hogy miből visszük be, mennyit és az átalakulás milyen gyorsan megy végbe.

Milyen problémákhoz vezethet a túlzott finomított szénhidrát fogyasztás?

Néhány ezek közül:

  • inzulinrezisztencia ( a sejtek inzulin receptorai érzéketlenné válnak )
  • elhízás
  • visszafogja a jótékony bélbaktériumok szaporodását
  • ingerlik a hormontermelő mirigyeket, az agyalapi mirigy és pajzsmirigy dominanciájú emberek még jobban kívánják is az édeset
  • ösztrogén dominanciához is vezethet

Szinte mindenki szereti az édes ízt. A cukorfüggőségünket gyerekkorunkból hozzuk,azonban ma már világos, hogy mennyi káros hatása van. Mikor sikerül ezt a függőséget megtörni, és kiiktatni a táplálkozásunkból, az egészség felé vezető úton teszünk lépéseket, és nem utolsó sorban elkezdjük érezni az ételek természetes édes ízét.

Mesterséges édesítők.

A mesterséges édesítők szintetikusan előállított édes anyagok, melyek a természetben ilyen formában nem találhatók meg.

A legfőbb probléma vele, hogy az édes íz hatására mégis inzulin termelődik a hasnyálmirigyben, ami a vércukorszint leesését eredményezi. Ez a folyamat pedig éhséget idéz elő.

Hízlaló hatásúak, mert növelik az étvágyat.

  • aceszulfám ( nagyon édes, de nem biztosít energiát )
  • aszpartám ( szintén nagyon édes, light termékekbe legtöbbször ezt teszik )
  • ciklamát  ( Kevésbé édes, mint az előzőek, ellenáll a hőhatásnak )
  • szacharin ( nagyon édes, mellék íze miatt sokan nem szeretik )
  • szukralóz ( tökéletes cukor íze van, ellenáll a hőnek, azonban egyes kutatások szerint cukorbetegséget fokozó hatása van )

A mesterséges édesítők helyett inkább a növényi édesítő szereket érdemes választani, mint például az eritrit, xilit, stevia vagy a glicin.

A glicin egy aminosav, de édes íze miatt lehet édesítőként használni.

A xilit és az eritrit esetében ügyelni kell arra, hogy cukoralkoholok, melyeket bélbetegségek esetén kerülni érdemes.

Én az eritrit-stevia keverékét szeretem használni 🙂

Imola

Kép forrása: Depositphotos / Szerző: Deeaf/ Forrás: BodyWakes