Miért hízunk el?

• Az életkörülmények.
  Az életkörülmények, a mindennapi szokások területén az ülőmunka, és a mozgásszegény életmód . Az edzésen kívüli napi aktivitás növelésének jelentős szerepe van az ülőmunka ellensúlyozásában. Az ülőmunkát a heti 2-3 alkalommal végzett edzés nem tudja kompenzálni. A napi sétának, cipekedésnek, kertészkedésnek, háztartási munkának nagy jelentősége van ebben a kérdésben.
• Az élelmiszerek minősége.
  A mai kor emberének a táplálkozásában a feldolgozott élelmiszerek és a finomított szénhidrátok jelentős szerepet töltenek be. Ezek olyan termékek, amelyek ipari feldolgozáson mennek keresztül, és különböző mesterséges összetevőket, adalékanyagokat, tartósítószereket, ízfokozókat, színezékeket és egyéb kémiai anyagokat tartalmaznak. Általában táplálkozási szempontból kevésbé értékesek, és magas kalória-, cukor-, só- és zsír tartalommal rendelkeznek. A finomított szénhidrátok feldolgozott állapotban kerülnek a tányérunkra, a természetben így nem találhatóak meg.
• Túl sok kalória bevitel.
  Ez a fajta táplálkozás rengeteg felesleges és túlzott mennyiségű  kalóriát tartalmaz, sokszor ezek “üres” kalóriák, amelyek tápanyagot nem igazán tartalmaznak és bizony zsír formájában raktározódnak el. Összességében túlzott mértékű kalória bevitelről van szó.
• A kevés és rossz minőségű alvás.
  A kevés és rossz minőségű alvásnak a hatására nő az étvágy és sokszor a sós és édes ételek iránt. Egy ilyen periódusban, amikor az alvás nem kielégítő, hajlamosak vagyunk olyan ételekhez nyúlni, amelyek azonnal energiát szolgáltatnak, és túlevéshez vezet. Egy álmatlan vagy rövid éjszaka után hajlamosak vagyunk rossz döntéseket hozni a táplálkozással kapcsolatban is.
• Az elhízott emberek a testük éhségre és jóllakottságra vonatkozó jelzéseit már nem érzékelik megfelelően.
  Az evési szokásaikat gyakran a környezetből érkező jelek befolyásolják és nem a valódi éhség érzése. Gondolok itt arra, hogy hatással van rájuk az étkező emberek látványa, az ételek látványa és illata, egy szépen megterített asztal. Ezeket mint egy jel érzékelik, és akkor is képesek enni, amikor valójában nem éhesek, esetleg nem olyan régen táplálkoztak.
• Emocionális toxinok hatása.
  A mai világban folyamatos stresszben élünk, érzelmi sérülések, félelmek, aggódás stb. gyötör minket. Ezekhez köthetően folyamatosan vigasztalni, jutalmazni próbáljuk magunkat, ami evési rohamokban, túlevésben nyilvánulhat meg. Ez szintén oka lehet az elhízásnak.Az evéssel örömöt is szerzünk magunknak. Sokszor nem azért eszünk mert energiára van szükségünk, hanem azért, mert az evés és a jóllakás örömszerzéssel jár.
• Hormonális zavarok.
  pl.: inzulinrezisztencia, mellékvese kimerülés, pajzsmirigy alulműködés, májdiszfunkció, ösztrogén dominancia
• Csecsemőkorban megtanult, berögzült szokások. 
  Ebben az édesanyának van fontos szerepe. Miért is? Ha jól ismeri fel gyermeke jelzéseit, akkor megeteti, ha éhes és megnyugtatja, ha arra van szüksége. Azonban, ha minden jelzésére etetéssel válaszol, akkor a csecsemő a szeretetigényének a kielégítését is az evéshez fogja kötni. A gyerek nem fogja megtanulni az éhség és a különböző emocionális állapotok közötti különbséget, így az éhséget, a félelmet, a haragot, a szorongást és minden izgalmi állapotot éhségként kezel majd. Ennek megfelelően megtanulja, hogy az evés csökkenti az izgatottságot, ezért azzal kezeli az ingerek nagy részét.Ezek az okok a kirakósnak egy-egy szelete, amelyek befolyásolják a testsúlyt, és ezáltal az egészségünket. Ezeknek az okoknak a feltárásához érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Imola